Élet Ura és ajándékozója!
Köszönjük a teremtett világot, köszönjük az életet,
köszönjük egymást.
Köszönjük, hogy hozzád tartozhatunk, hogy ezt a kapcsolatot újra és újra
felajánlod – hogy szüntelen meghívás vagy számunkra.
Köszönjük neked Jézust, akiben végérvényesen hozzád tartozhatunk, akiben
fiaidként ismersz ránk.
Hálát adunk elhunyt szeretteinkért. Mindazért, amit tőlük kaptunk. Azért, amit
jónak vallunk, és azért is, amit nem értünk bennük. Köszönjük a titokzatos és
felmérhetetlen örökséget, amelyet őseinktől kaptunk, amelyek hatnak ránk, még ha
ennek hálóiba olykor bele is gubancolódunk. Köszönjük neked azt a nagy titkot
is, amely az egymáshoz tartozást, ezt az egyszerre kusza és ugyanakkor gazdagon
ajándékos hálózatot alkotja közöttünk.
Tedd szívedre elhunyt szeretteinket! Tegyél szívedre bennünket gyászunkban,
hiányunk megélésében! És erősítsd hitünket az örök közösségben, amely
Szentháromságos valóságodban egyszerre valósul elhunyt szeretteinkkel és velünk
– azaz minden élővel örökre Benned.
Vágyunk fényedre, vágyunk életedre, vágyunk a közösségre veled – Te, aki a
szüntelen alakulás, mozgás és éltetés vagy, legyél áldott szentjeidben örökké!