A sátoraljaújhelyi Piarista Rendház egyelőre nem egy hagyományos értelemben vett szerzetesközösséget jelöl, hiszen jelenleg életvitelszerűen csak egy szerzetes él itt. Mégis úgy tekintünk a rendházra, mint ami olyan tevékenységek és közösségek otthona és találkozási pontja, amelyek a piarista karizma megvalósítói.

A rendháznak mint szerzetesközösségnek, spirituális és szellemi műhelynek a pálosoktól kezdve fontos szerepe volt a város és a környék életében. Ahogy a pálos szerzetesek a tatárjárás utáni időben az újjáépítés emberei és közössége voltak, úgy a rendház köré szerveződő piarista jelenlét is az építkezés jegyében értelmezi küldetését:

Küldetése, hogy a sokarcú szegénység világába zárt gyermekek és fiatalok helyzetére, velük és családjaikkal párbeszédben és kölcsönös együttműködésben válaszokat keressen, nekik fejlesztő közeget kínáljon, ezáltal segítséget nyújtson számukra az élet lehetőségeinek megragadására.

Tevékenységeiben érzékenyen és éber figyelemmel van jelen a város és környezete valóságában, különösen a szegény gyermekek, fiatalok és családjaik világára.

Az együttműködés többféle lehetőségét és mélységét kínálja azok számára, akiket megszólít Kalazancius karizmája. Munkatársaival együttműködő és tanuló közösséget alkot.

Nyitott azok számára is, akik vallásos elköteleződésüket piarista stílusban akarják megélni a kapcsolódás sokféle lehetőségével: személyes vallásgyakorlás által, vagy egyházi közösséget és az önkéntes szolgálat lehetőségeit keresve.