A templom bemutatása

A fontosabb látnivalókról röviden:

A templom épülete

Külső

A templomot északról a kolostor (rendház) határolja, keletről és délről pedig L alakban öleli körbe a gimnázium többszintes, 19. századi épülete. Puritán homlokzatát csupán a kapuzat és a barokkos vonalú oromfal élénkíti. Északi falainak egyes részei, és a torony alsó része még a középkorból származnak, a többi a 17. század közepén épült, de azok is a régi  alapokon. Ennek köszönhető a kis alapterülethez képest a barokk korban szokatlan magasság, amely különös varázst ad a belső térnek.

A mennyezet

A templom egyik különlegessége a 17. század végén készült stukkómennyezet. Ezen nem találtak égési nyomokat, így feltételezhetőleg az 1679. évi ostrom után készülhetett. A fiókos dongaboltozatok hevedereit, cikkelyeit követik a pálcatagokból, gyöngysorokból, levélsorokból fölépített magas plaszttikájú stukkók. A meghatározott pontokon angyalfejek, rozetták kapnak helyet. A felújítás során kiderült, hogy a boltozatok eredetileg festve voltak. Okker, zöld és vörös színeket is találtak, de mivel az eredeti díszítés föltárása nem volt lehetséges, az egész fehér védővakolatot kapott.

Remete Szent Pál oltára

A templomhajó északi oldalán áll Remete Szent Pálnak, a pálos rend névadójának oltára, amelyet Johann Güntzl eperjesi mester készített 1733/1734-ben. A központi jelenet Szent Pál halálát ábrázolja, aki sivatagi barlangja bejáratánál térdel, durva szövetű ruhában. A bejárat mellett pálmafák (a pálos rend címeralakjai) magasodnak, előtte pedig az oroszlán, aki legenda szerint a szent sírját ásta. A jelenet fölött látható az eltávozás következő pillanata: amint a szent törékeny testét két angyal emeli magasba. A kompozíció mellett a kései követők, két pálos szerzetes, akinek azonosítása bizonytalan // A főoltár felőli szobor Szent Henriket, a másik tiszteletreméltó Csepellény György pálos vértanút ábrázolja.//. A szintenként felfelé törő oszloprendek ritmikája, az arányok biztos kezelése, a zártságában is dinamikus architektúra, az ornamensek finom rajzolata, a színezés puhasága kiváló mesterekre utalnak. Két pár erőteljes csavart oszlop támasztja alá a főpárkányt, amelyen a retabló felső szintje nyugszik, közepén a Háromkirályok imádását ábrázoló négykarélyos képpel.

Kalazanci Szent József oltára

A déli oldalon áll a Kalazanci Szent Józsefnek (1557–1648), a piarista rend alapítójának oltára, amelyet a szemközti Remete Szent Pál oltárt követően 1734/1735-ben észítette Güntzl János. Eredeti titulusa Szűz Mária volt. A templom 1786-os leltárból tudjuk, hogy egykor Mária rokonainak szobrai díszítették (Szent József, Szent Joachim, Dávid király, Jákob, Ábrahám, Izsák, Erzsébet és Szent Anna). Közülük ma csak Szent József és Szent Joachim állnak a retabló csavart oszlopai között. Az oltárképet a piaristák 1804-ben cserélték fel a Kalazanci Szent József képével. Sajnos ez az eredeti oltárképnél kisebb, így fölötte értelmetlen a baldachin.

Szószék

  • Az oltárokat és a szószéket (1, 2, 4) a Lőcsei Faragó-iskola készítette fából, 1759 és 61 között.
  • A szószék (2) tetején a Szentháromság áldja az egyházatyákat: Szt. Jeromost, Szt. Ambrust. Szt. Ágostont és Szt. Gergely pápát.
    A följáraton szentek láthatók: Onofrió, B. Eusebius, Remete Szt. Antal, Aquinói Szt. Tamás és Remete Szt. Pál

A szószék szintén a XVIII. század első harmadában készült. Szobrai mind eredetiek, kompozíciójában nem változtattak, szemben a fő- és mellékoltárokéval. A kis csavart oszlopokkal tagolt mellvéden Remete Szent Pál, Aquinói Szent Tamás, Remete Szent Antal, Boldog Özséb és valószínűleg Szent Onofrion domborműve, valamint a Reviczky család címere látható. A hátfalon Szent János apostol képe, a szószékkorona párkányán a négy nagy egyházatya, Szent Jeromos, Szent Ambrus, Szent Ágoston és Szent Gergely pápa foglalnak helyet. Felül a korona Szentháromság kimpozícióban zárul. Noha mesterét, készítésének pontos idejét nem ismerjük, az építmény biztos arányai, finom plasztikai részletei, harmonikus színezése mögött színvonalas műhelyt kell feltételeznünk.

  • A padok 1759-ben készültek, a gyóntatószék XIX. századi és a „Piarista Iskolák Királynője” kép is 200 éves

Orgona

Az orgona 1717-ben épült, 1893-ban újjították fel.

Az orgonát 1893-ban építette Országh Sándor és fia, megőrízve az 1717-es orgona pár mechanikai elemét. A tölgyfapadok 1759-ben készültek.

Olvass tovább: https://palospiaristatemplom.webnode.hu/bemutatas/a-templomhajo/

A szentély

A Szűz Mária kép (jelenlegi főoltárkép) érdekessége, hogy Mária alakja mellett a Lorettói litánia lefesthető fohászai (invocatiói) láthatók.

A kápolna festése 1770-ből való és a törökkor emlékét idézi (a két zsidó férfi fején török turbán van, a háttérben Jeruzsálem helyett török tábor látható).
A kriptában nyugszik tiszteletreméltó Csepellény György pálos vértanú.

 A hajóhoz hasonló stukkós boltozat nagy mezőit négyzetes formából építkező középmotívum díszíti. A keleti oldalon a fal a nyolcszög három oldalát veszi fel, ívként zárva a szentélyt.

A stallumok (képekkel díszített faragott fapadok) 1718-ban készültek el, Tatirek Félix pálos testvér készítette őket. Ezek később a kórusra kerültek, ám többségük ma már újra a szentélyben látható; a déli oldalon tíz apostol, az északin a két másik apostol, valamint öt próféta. Fölöttük a Credo, illetve a Vulgataból vett idézetek olvashatóak. Szépsége mellett jelentősége, hogy a volt szerzetesi templomok stallumainak jó része elpusztult.

Az apostolokat kivégzési eszközeikkel árbrázolják, Dániel próféta oroszlánjai pedig ember arcúak.

A főoltár elkészítésére 1716-ban kötöttek szerződést -a jó nevű- Strőcius János György lőcsei szobrászmesterrel a főoltár elkészítésére. 1721-ben szentelték fel titulusa, Szent Egyed francia remete tiszteletére. Ekkor az oltárkép mellett Szent Pál és Szent Antal remeték, Szent Jeromos és Szent Ágoston szobrai álltak, a főpárkányon Keresztelő Szent János és Szent Orfion remete foglalt helyet. Az oromzat csúcsán az ördögöt legyőző Szent Mihály arkangyal figrája zárta a kompozíciót. Ebből ma már csak Szent Mihály eredeti alakja látható a főoltáron, a többi sajnos elveszett. Szent István és Szent László figuráját már a piaristák helyezték helyükbe, amikor a Szent Egyed képet a Mária képre cserélték. Ezután került a főpárkányra -máshonnan- a Kőrösy család címere.

A főoltár-építmény betölti a szentélyt. Nem az architektúra feszes rendje jellemző rá, az alső és felső szint kiforduló volutás idomai, a zárópárkány hullámzása egyfajta zömökséget, puhaságot kölcsönöz az építménynek. A körvonalakat feloldják a szeszélyesen kanyargó pálmakötegek, az oromzat akantuszfaragásai. A vörös árnyalataiban játszó építményt a pálosok pálmaszimbólumának vérbő zöldje keretezi. A felületet sűrűn borítják az aranyozott, lazúrozott fantáziadús faragványok, akantuszok, napraforgók, virágcsokrok. Ezek övezik a felső szint „Mária mennybevitele” képét is. Az oltárt később többször átfestették, faanyaga egyre romlott. Megőrzését, konzerválását, eredeti színvilágának megismerését legutóbbi restaurálásának köszönhetjük.

  • A főoltáron Szűz Mária kép. Fölötte Szent Mihály, mellette Szt. István és Szt. László szobra látható. Gyönörű a tabernákulum ajtaja.

A mennyezeti stukkók a 17. század végéről valók.

Kerengő/ folyosó

óra Petrasovszky Emmánuel keresztútja

  • A folyósón (6) eredeti, XIII. századi mesterjegyek. Két zárókő és az 1501-ből származó kőóralap.

Szent Kereszt (Rákóczi) kápolna

1674 ugyanebben az évben megkezdődik a Rákóczi-kápolna építése a kriptával.

A kápolnát a rekatolizált I. Rákóczi Ferenc építtette 1675-ben, az előző évben mártírhalált halt Csepellény György pálos vértanú tiszteletére, akinek földi maradványait ma is a kápolna kriptája őrzi .

A déli oldalon illeszkedik a hajóhoz az ún. Rákóczi-kápolna, melyet kriptájával I. Rákóczi Ferenc építtetett Csepellény György pálos vértanú tiszteletére 1674-75-ben.

. Rákóczi Ferenc 1770-ben a templomhoz építtette a déli kápolnát kriptával.

A négyzetes alapokon nyugvó ovális kápolna beljsejében a nyolcszöget képező oldalfalak a boltozati szelvényeken keresztül lanternába futnak össze. Az oltárfülke falán a festmény Jézus sírjának felnyitását ábrázolja, a feltámadás hitét sugallva. Érdekesség, hogy az üres sír mellett álló Nikodémus és Arimateai József török turbánt viselnek, a háttérben pedig török katonai tábor sejlik. A kápolna 1767-ben kapott Szent Kereszt titulust. Ekkor került a festmény elé a feszület és ekkor állították a fülkékbe Szűz Mária és Szent János apostol, valamint Szent Anna és Szent Joachim szobrait. 1770-ben kifestik a kápolnát. A hajó oldalfalára kiforduló architektonikuk festés, a színpadiasan kilibbenő függönydrapéria szinte belépésre szólitja a látogatót. A kápolna komor jelentéstartalmát felodja a rokokó festés játékos színes gazdagsága.

A kápolna és festése az 1863-as földrengést követően felújításra szorult, később -a vizesedés miatt is- folyamatosan romlott állapota. A műemléki helyreállítás rekonstruálta szerkezetét és visszaadta a tér színes festését.

A kriptában nyugszik a már említett Csepellény György, Benkovics Ágoston pálos szerzetes, nagyváradi püspök, az ellenreformáció másik emblematikus alakja, és több piarista szerzetes, akik az 1800-as, 1900-as években teljesítettek szolgálatot Sátoraljaújhelyen.

1767-ben a Szent Kereszt kápolnában egy nagyméretű feszületet, valamint Szűz Mária, Keresztelő Szent János, Szent Anna és Szent Joachim szobrait helyezték el, amelyek a Jászón dolgozó Krauss János Antal művei. A kápolna freskója, amely Jézus üres sírjának felfedezését ábrázolja, 1770-ből való.

  • A kápolnában a falfestés 18. századi freskó, középen nagy feszülettel.
    Alatta nyugszik Csepellény György, a kiállítási szekrényben koporsójának fényképei láthatók.

orgon

1716-tól 36-ig elkészülnek a stallumok, az orgona, a főoltár és a mellékoltárok.

A torony

A templom tornya a rendház kerengőjének délkeleti fordulója fölé épült, talapzata őrzi legjobban a gótikus templom nyomait, a tetőszint felett jellegzetesen festett, barokk stílusban folytatódik. A folyosón látható az ország legrégebbi kőóralapja, melyen az 1501-es évszám szerepel.

A rendház

A barokk rendház északról kapcsolódik a templomhoz, épületét az idők folyamán többször bővítették, ma két emelet magas. A szerzetesi cellákon kívül működött itt a pálosok, majd rövid ideig a piaristák iskolája, míg az új épületük el nem készült. Ezután csak a nagyszámú piarista közösségnek adott otthont egészen a kommunista államosításig. Ekkor középiskolai kollégium költözött be, melyet a Piarista Rend a rendszerváltás után átvett és azóta is itt működtet. Építészetileg különlegessége a templom mellett vezető, gótikus elemeket tartalmazó folyosó, itt találhatóak a restauráláskor előkerült régi zárókövek, építő- és díszítőelemek. A rendház belső folyosóján helyezkedik el az egykori refektórium, ma könyvtár. Egyedi vonásokkal rendelkező az 1800-as évek elején készült intarziás lambéria. Barátságos léptékű folyosói békés hangulatot árasztanak. Megemlítendő a templombejárattól balra található mész-szekkós főhomlokzat, melyet feltehetőleg a XVIII. században készítettek. Eredeti festés már csak kevés helyen látható, 1966-67 között restaurálták.

Az iskola és a kollégium

Az sátoraljaújhelyi piarista iskola jogelődjét 1717-ben alapította Tokajban Pikóczy Eleonóra. Később, II. József rendeletére került a rendházzal együtt Sátoraljaújhelyre 1789-ben. Az első tanév a kolostor 2. emeletén indult meg, 31 évvel később költöztek az első gimnáziumi épületbe. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis alapján tanítottak, 3 nyelvészeti és 2 humán osztályban. Később I. Ferenc törvényei alapján hatosztályos nagygimnázium lett. 1820-ban készült el az új, nagyobb épület, melyet 1907-ig használtak.

1850-ben az Entwurf (a Thun-féle oktatásrendszer) alapján csak négy alsó osztály működését engedélyezték. Az önkény idején a rend és a diákság is ellenzéki magatartást tanusított. Ennek bizonyítéka, hogy 1859-ben Széphalmon énekelték el először nyilvánosan a Szózatot és a Himnuszt, valamint a német karhatalom által elűzött gyűlés 1861. július 1.-jén a rendház ebédlőjében folytatta munkáját.

A kiegyezés után id. gr. Andrássy Gyula miniszterelnök (volt itteni diák) támogatásával 1868-ban hat osztállyal nyílt meg az iskola. Az 1883. XXX. tc. szellemében az újhelyiek is 8 osztályos gimnáziumot szerettek volna. Ezt ugyan Trefort Ágoston (kultuszminiszter, az iskola neveltje) nem támogatta, de a társadalmi összefogás hatására 1893-ban már érettségi vizsgát tarthattak. A növekvő intézmény kiszolgálására 1893-ban átadták a ma is álló épületet. Az építkezés 1908-ban fejeződött be a tornatermi szárnnyal.

1895-ben önképzőkör indult, 1924-től pedig modern nyelvoktatást vezettek be. Jelentős volt az iskola szerepe a város kulturális és tudományos életében egyaránt. A két világháború itt is felborította a tanítást, de súlyos károk az épületben nem keletkeztek. Az államosítás 1948-ban történt meg, ekkor vette fel az intézmény diákjának, Kossuth Lajosnak a nevét.

A rendház épületében 1948-tól működik kollégium, melyet 1992. július 1. óta vezet a Piarista Rend.

óra

Az 1501-es évszámot viseli a déli falon talált kőóralap, ami jelenleg az ország legrégebbi meglévő ilyen példánya.

Az iskola nevezetes diákjai:

  • Id. Andrássy Gyula (1823-90) politikus, a kiegyezés utáni első miniszterelnök
  • Ifj. Andrássy Gyula (1860-1929) politikus, a szabadelvű párt egyik vezetője, külügyminiszter
  • Boruth Elemér (1833-86) költő, újságíró, a Petőfi-társaság tagja
  • Frivaldszky Imre (1799-1870) zoológus, az MTA tagja
  • Helmeczy Mihály (1788-1858) nyelvújító, ira, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója, Széchenyi „Jelenkor” c. folyóiratának szerkesztője
  • Kazinczy Lajos (1820-49) honvédtábornok, Kazinczy Ferenc fia, aradi vértanú
  • Kemechey Jenő (1802-1905) iró, újságíró
  • Kossuth Lajos (1802-94) Magyarország kormányzója
  • Lenau, Nikolaus (1802-50) magyarországi származású osztrák költő, sokat tett a hazai költészet külföldi megismertetéséért is
  • Paulay Ede (1836-94) színházi rendező, 1878-tól a Nemzeti Színház igazgatója
  • Trefort Ágoston (1817-88) politikus, a Deák-párt híve, vallás- és közoktatásügyi miniszter

 

Nevesebb piarista tanárok (1789-1948)

  • Bodrogi (Tulcsik) Gyula (1853-90) történetíró, pedagógiai író
  • Katona Mihály Dénes (1782-1874) természettudományos szakíró, polihisztor, növénynemesítő, mezőgazdasági szaktanácsadó
  • Kontraszty Dezső (1877-1937) történelemtanár, segédkönyvíró
  • Lukáts József (1878-1964) író, igazgató, útleírások és jogi tanulmányok szerzője
  • Ormándy Miklós (1857-1900) vegyész, ásványtani és természetrajzi könyvek szerzője
  • Perényi József (1871-1938) irodalomtörténész
  • Sáfrány Károly (1864-1934) kritikus, a kommunisták meghurcolták 1919-ben
  • Szepesi Bódog (1883-1962) latin-német szakos tanár, érdeme az újhelyi Magyar Kálvária felépítése 1937-ben
  • Tamásy K József (1780-1858) filozófus doktor, igazgató, matematika-fizika tanulmányok szerzóje, irodalomtörténész
  • Visegrádi János (1880-1958) történelem-földrajz tanár, filozófus, archeológus
  • Vörös Cyrill (1868-1948) számtan-fizika professzor, matematikai és geometriai szakkönyvek szerzője, az európai eszperantó kongresszus tagja

 

Az államosítás utáni hittanárok:

  • dr. Miskolczy Kálmán SchP rk.
  • Etele György SchP rk.
  • Fodor János gk.
  • Molnár Pál ref.

Tiszteletreméltó Csepellény György vértanú

Bittsén -Trencsén vármegyében- született 1626-ban. 1642-ben belépett a pálos rendbe. Bölcseletet és teológiát tanult, majd Pápán működött hitszónokként. Később a máriavölgyi és a zoborhegyi kolostorok alperjele 1672-ig. Ezután elöljárói -a sátoraljaújhelyi konvent tagjaként- Fűzérre küldték misszionáriusnak. Itt sokakat megtérített, ezzel magára haragítva a protestáns kurucokat.

  1. március 26.-án kóborló végvári hajdúk elhurcolták Cseppelényt. 60 napon át hurcolták és kínozták. 1674. május 24.én Egerfarmos határában egy szablyával lefejezték. Otthagyott és teljesen kivérzett holttestét egy török katona találta meg és vitte Farmosra, ahol a templomban eltemették. 1689-ben Barilovits Lajos pálos vicegenerális holttestét Sátoraljaújhelyre vitette, ekkor került az I. Rákóczi Ferenc által építtetett Szent Kereszt kápolnába.

Fenesy György egri püspök kezdeményezésére XI. Ince pápa tiszteletreméltóvá nyilvánította. Szentté avatási eljárása először 1786-ban, majd a per folytatása után 1950-ben akadt meg, mindkétszer a pálosok feloszlatása miatt. 1974-ben csontjait azonosították, majd 1989-ben újratemették.

[+++]

A templom, amely a remeteéletet a missziós munkával ötvöző pálos rend szellemiségét őrzi, középkori eredetű. Szent Egyed tiszteletére épült, valószínűleg a 13. század második felében, majd többször bővítették. 1434-ben titulusában már a Nagyboldogasszony neve is szerepelt. Toronyórájának egykori számlapja az 1501-es évszámot viseli.

A pálosok a Bocskai-felkelés idején, 1604 körül kénytelenek voltak elhagyni az újhelyi kolostort, így a templom pusztulásnak indult. Gótikus falai csak az északi oldalon maradtak meg teljes magasságban. A többit azután építették föl, hogy 1638-ban a pálosok visszatértek Újhelyre. A felújított templomot 1653-ben Kisdi Benedek egri püspök szentelte föl. 1660-ban Báthori Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc itt tért át nyilvánosan katolikus hitre, és ezt követően ők építtették a Szent Kereszt mellékkápolnát. A Thököly-felkelés idején, az 1670-es években a kurucok többször megrohanták, felgyújtották vagy kifosztották. A zűrzavaros idők múltával, 1689-ban a Szent Kereszt kápolna kriptájában temették el Csepellényi György pálos misszionáriust, aki 1674-ben Egerfarmos mellett szenvedett vértanúságot.

A templom mennyezeti stukkói a 17. század végéről valók. A barokk főoltárt 1716 és 1721 között Johann Georg Strözius (Ströcius) lőcsei szobrász emelte, a Nagyboldogasszony és Remete Szent Pál tiszteletére szentelt mellékoltárokat pedig 1733/1734-ben Johann Güntzl eperjesi mester. A festett padsorokat (stallumok) Tatirek Félix pálos mester készítette 1717-ben. 1767-ben a Szent Kereszt kápolnában egy nagyméretű feszületet, valamint Szűz Mária, Keresztelő Szent János, Szent Anna és Szent Joachim szobrait helyezték el, amelyek a Jászón dolgozó Krauss János Antal művei. A kápolna freskója, amely Jézus üres sírjának felfedezését ábrázolja, 1770-ből való.

Miután II. József császár 1786-ben eltörölte a pálos rendet, az újhelyi kolostort és templomot a piaristák kapták meg. Sivulszky József piarista házfőnök 1804-ben a főoltárra helyezte a Szűz Mária mellékoltár képét, amelynek helyére Kalazanci Szent József képe került. Ettől kezdve a templom titulusa csupán Nagyboldogasszony volt.

A templom 1949 és 1993 között önálló plébániatemplomként működött, de csupán 1949 és 1953, valamint 1992 és 1993 között voltak piarista plébánosai. Legtovább, 1955-től Densz Géza egri egyházmegyés pap vezette, aki 1986-ban rablótámadás áldozata lett. Nagy érdeme, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség 1968 és 1993 között elvégezte a templomnak és berendezésének teljes műemléki felújítását.

(forrás: Etele György SchP: A sátoraljaújhelyi pálos-piarista templom és rendház ismertetése. Sátoraljaújhely, 1997.; Géczy Csaba: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 674. szám, TKM Egyesület 2006.)

link: Hermann Ottó Múzeu / hungaricana !!!