Tanulás, találkozás, alkotás

A tanulás mellett fafaragás is történt – alkotó munkát végeztünk. Tanulunk pontosságot, kitartás, kreativitást. Tanulunk elképzelni és megvalósítani.

És tanuljuk, hogy amit bevésünk a fába, az úgy marad. Amit egymás szívébe karcolunk, az úgy marad. És a fa is érez, és mi is érzünk. Ezért fontos tanulni azt is, hogyan állunk szóba egymással, hogyan szólítjuk meg egymást. Ezért fontos alakzatunk a kör, és ezért tartjuk fontosnak a körben ülést.

Egy körben ülünk.

És velünk ül Isten, minden alkotók Alkotója. Őt kérjük, hogy tanítson minket élhető, barátságos világot alkotni.

Köszönet neki, köszönet segítőinknek, köszönet az önkénteseknek és a támogatóknak!

A kör tökéletes forma

Befogad. Ismerős. Biztonságos. Hazavár. Mindig van benne egy üres szék az érkezőnek. Bővíthető. Ha fogy, fáj.

Hálásak vagyunk, hogy Isten köréhez tartozhatunk. Dicsőség neki!

És köszönet a segítőknek és önkénteseknek!

Amikor kevesebben vagyunk…

sem szűnik meg az élet. Tanulás, játék, uzsonna és alkotás mindig van.

Persze jobb, ha többen. Így is hála Istennek, aki akarja, hogy legyünk együtt, és köszönet az önkénteseknek és segítőknek!